Magyarország nem tudja támogatni a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó uniós javaslatot, az ugyanis veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Luxembourgban kedden.
A minap bejelentett közel 76 milliárd forintos Napenergia Plusz Programot mintegy 20 ezer háztartás veheti igénybe, mivel kötelező lesz együtt telepíteni a napelemet és a tárolót az önellátás támogatása érdekében – jelezte az M1 aktuális szerda reggeli adásában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Két eseményen is részt vett kedden az Energiaügyi Minisztérium két államtitkára és mindkét helyen fontos információkat mondtak – derült ki a tárca Facebook-posztjaiból. Az egyik szerint drasztikus távhőár csökkentésre készül októbertől a kormány az önkormányzatok és a vállalkozások felé, a másik szerint pedig várható egy vállalkozásoknak szóló, elektromobilitásra áttérést segítő program is. Nagyon valószínű, hogy utóbbi egy 80 milliárd forintos uniós program lesz, amelyből elektromos járművek beszerzését támogatja majd a kormány kedvezményes hitelkeret formájában.
Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.
Az ország területén lévő nyersanyag kincset ki kell termelni, fel kell használni, mert "ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba" – többek között ezt hangsúlyozta a Mátra környéki óriási lignit vagyon kapcsán Steiner Attila energiaügyi államtitkár és Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a 73. bányász országos központi ünnepségén Kardoskúton. Steiner Attila azt is jelezte, hogy vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Bacsa György pedig azt jelentette be, hogy az olajtársaság Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indít, feltehetően a magyarországi akkumulátorgyártási kapacitások felfutásától nem függetlenül. Bár a közeli nyékpusztai gázkitermelésről is szó esett, de az MTI tudósítása szerint a közelmúltbeli szokatlanul sok környékbeli földrengés nem került szóba a beszédekben.
Az őszre tolt hálózati csatlakozási lehetőség miatt idén valószínűleg egyetlen új lakossági napelemes beruházás sem fog megvalósulni visszatáplálási lehetőséggel, miközben már most nagy bajt emlegetnek a napelem telepítő szakmában, mert kezdenek elfogyni a munkák és a lakossági napelemes pályázat körül is vannak a gondok – rajzolódik ki az Index körképéből. A napelemes hálózati csatlakozások kérdése, illetve az áramvásárlási szerződések témája is szóba kerül a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint nyár végéig tehet javaslatot az energiahivatal a háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás részleges feloldására – írja az Infostart. A minisztérium a péntek esti rendkívül fontos közleményében már vázolta, hogy ősszel nyílhat meg újra a lakossági csatlakozás lehetősége a hálózathoz és most ezt bontotta ki a mögöttes folyamatok ismertetésével az államtitkár.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
Két együttműködési megállapodás született Bahreinben a Mol és két bahreini vállalat között, az egyik a szénhidrogén-termelés hatékonyságának növelésére, a másik technológiai megoldásokra vonatkozik - mondta el Steiner Attila energiapolitikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár, a Novák Katalin köztársasági elnökkel Bahreinbe látogató delegáció tagja a helyszínen csütörtökön a közmédiának.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az önkormányzati szövetségekkel egyeztetett. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint az önkormányzati szereplők méltatták az intézményi földgázárak rögzítésének lehetőségét. Továbbá kiderült az is, hogy az egyeztetés résztvevői kiemelt témaként foglalkoztak az intézményi árfixálás lehetőségének esetleges kiterjesztésével az áramszolgáltatásra.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Miután a minap a közrádió adásában jelentette be Paks II. újabb 2 éves csúszását az új energiaügyi miniszter, most egy újabb fontos energiaügyi információt hintett el a Hír TV adásában Steiner Attila. A tárca energiaügyekért felelős államtitkára ugyanis gyakorlatilag azt mondta most először a nyilvánosság előtt, hogy a kormány új gázerőművek építését tervezi azért, hogy a tovább bővülő napelemes kapacitás rugalmas kiszabályozásának kérdését meg tudja oldani.
A frissen felállított Energiaügyi Minisztérium most már hivatalosan is két államtitkárral működik. A kinevezésünk hivatalosan december 1-től érvényes, de Novák Katalin elnök is későn írta alá az erről szóló határozatot, amit még később tettek közzé a Magyar Közlönyben. Más minisztériumokban is változás lesz az államtitkároknál.
Az energiaellátás biztonságának erősítése fontos feladat, a rezsicsökkentést idén is fent akarja tartani a kormány és bár az orosz gázszállítások egyelőre zavartalanok, de fontos más források elérése is, és ezeket, illetve a szélenergia lehetőségeit is vizsgálja a kormány – jelezte a Kossuth Rádió ma reggeli adásában az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
„A korábbi számítások helyesnek bizonyultak: a háztartások 72%-a maradt meg a rezsicsökkentett sávon belül” – közölte további részletek nélkül Facebook-oldalán Steiner Attila energiaügyi államtitkár azzal párhuzamosan, hogy az Energiahivatal októberi európai összehasonlításából kiderült: a magyar lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár a legalacsonyabb az összes uniós tagállam között. Sőt, még abban az esetben is a legolcsóbbak között van a magyar lakossági „piaci ár”, ha az adott fogyasztó 20%-kal fölé lóg a meghatározott limitnek.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
Bár szeptember elején még azt ígérte a kormány, hogy idén ősszel kiírja a lakossági napelemes pályázat második fordulóját, de egy hétfői közleményben már azt közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium: „a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés”.
Magyarország készen áll a téli fűtési időszakra, a magyar gazdaság és a családok működtetéséhez szükséges energiahordozók biztosítottak – hangsúlyozta Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a fűtési szezon kezdete kapcsán arra is emlékeztetett, hogy a magyarországi gáztárolók töltöttsége jelenleg már meghaladja a 76 százalékot, ami az éves fogyasztáshoz viszonyított töltöttség szempontjából jóval az uniós átlag fölött van és a harmadik legmagasabb az EU-ban Ausztria és Szlovákia után.
Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a következőket mondta: a kormány kiemelt célja, hogy a lakosság és a gazdaság számára folyamatosan biztosított legyen a megfizethető üzemanyag. A nyáron felszabadított stratégiai tartalékok jelentős hányadának visszatöltése még az idén megvalósulhat, ennek első részleteként közel 50 millió liter gázolaj megvásárlásáról született döntés.
Szeptemberben már harmadik hónapja folyamatosan csökkent a hazai villamosenergia-felhasználás, ennek mértéke 5,1% volt éves alapon az év kilencedik hónapjában, „amihez nagymértékben hozzájárult a lakosság energia-megtakarítása” – hangsúlyozta szerdai Facebook-posztjában Steiner Attila.